Április elseji különkiadás - 1. rész: Raziel világuralomra tör, avagy egy kövér kandúr esete a kovászos uborkával
Jacelyn
A hexadecimális kódoláskor egy hatjegyű hexadecimális szám jelöli a színt, és ezt egy „#” jel előzi meg. Két-két jegy jelöli a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue) színcsatornát, ebben a sorrendben. Így #ff0000 (#FF0000) felel meg a vörösnek, #00ff00 (#00FF00) felel meg a zöld színnek, #0000ff (#0000FF) a kéknek. Minden más szín ezek keverékeként áll elő.
A hexadecimális színkód esetén közömbös, hogy a 10, 11, 12, 13, 14 és 15 decimális értékeknek megfelelő a, b, c, d, e és f hexadecimális számjegyeket kisbetűvel, vagy pedig nagybetűvel A, B, C, D, E és F formában írjuk-e.
Az angol nyelvű színneveknek ezzel szemben szerves része a kisbetűs vagy nagybetűs írásmód, jelentésmegkülönböztető szerepe van.
A színmegnevezésekre többféle szabvány is létezik: HTML 4/VGA (16 szín), CSS 3 (140 szín). A gyártók is bevezették saját színmegnevezéseiket, ezeknél azonban nem biztosított, hogy minden böngésző értelmezni tudja őket.
Létezik ezeken kívül még az ún. webtűrő színek csoportja is. Ez arra a technikára nyúlik vissza, amikor még csak 256 színt lehetett a képernyőkön közvetlenül megjeleníteni. A többi szín illúzióját az angol szóval ditheringnek (árnyalás) nevezett technikák valamelyikével teremtették meg, ez gyakorlatilag különböző színű képpontok egymás mellé helyezését jelenti, hasonlóan a nyomdászatban alkalmazott raszterezéshez, a szem ennek eredményeként egy „kikevert” színt lát. A módszer viszont többé-kevésbé szemcsézetté teszi a képet. Azokat a színeket nevezzük webtűrő színeknek, amelyekhez a dithering nem szükséges. Az újabb technikák folytán a weblapok tervezői egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy az egységes és jó minőségű megjelenítés érdekében a webtűrő színekre korlátozzák a weblapok kialakítását.
A webtűrő színek jegyei mintegy duplázzák a hexadecimális számjegyeket, ezért létezik rájuk egy háromjegyű rövidítési konvenció is, amiben például a sárgászöld #aaff33 így is megadható: #af3.
A hexadecimális kódoláskor egy hatjegyű hexadecimális szám jelöli a színt, és ezt egy „#” jel előzi meg. Két-két jegy jelöli a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue) színcsatornát, ebben a sorrendben. Így #ff0000 (#FF0000) felel meg a vörösnek, #00ff00 (#00FF00) felel meg a zöld színnek, #0000ff (#0000FF) a kéknek. Minden más szín ezek keverékeként áll elő.
A hexadecimális színkód esetén közömbös, hogy a 10, 11, 12, 13, 14 és 15 decimális értékeknek megfelelő a, b, c, d, e és f hexadecimális számjegyeket kisbetűvel, vagy pedig nagybetűvel A, B, C, D, E és F formában írjuk-e.
Az angol nyelvű színneveknek ezzel szemben szerves része a kisbetűs vagy nagybetűs írásmód, jelentésmegkülönböztető szerepe van.
A színmegnevezésekre többféle szabvány is létezik: HTML 4/VGA (16 szín), CSS 3 (140 szín). A gyártók is bevezették saját színmegnevezéseiket, ezeknél azonban nem biztosított, hogy minden böngésző értelmezni tudja őket.
Létezik ezeken kívül még az ún. webtűrő színek csoportja is. Ez arra a technikára nyúlik vissza, amikor még csak 256 színt lehetett a képernyőkön közvetlenül megjeleníteni. A többi szín illúzióját az angol szóval ditheringnek (árnyalás) nevezett technikák valamelyikével teremtették meg, ez gyakorlatilag különböző színű képpontok egymás mellé helyezését jelenti, hasonlóan a nyomdászatban alkalmazott raszterezéshez, a szem ennek eredményeként egy „kikevert” színt lát. A módszer viszont többé-kevésbé szemcsézetté teszi a képet. Azokat a színeket nevezzük webtűrő színeknek, amelyekhez a dithering nem szükséges. Az újabb technikák folytán a weblapok tervezői egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy az egységes és jó minőségű megjelenítés érdekében a webtűrő színekre korlátozzák a weblapok kialakítását.
A webtűrő színek jegyei mintegy duplázzák a hexadecimális számjegyeket, ezért létezik rájuk egy háromjegyű rövidítési konvenció is, amiben például a sárgászöld #aaff33 így is megadható: #af3.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése